Ezüsthegyi Kabóca

Az öröm és meghatottság könnyei

Ezüsthegyi | 2009-11-16 19:25:07 |

Az egész történet egy közösségi futáson kezdődött. Csanya kezembe nyomott egy Petzl Ultra Belt lámpát, hogy mivel mindjárt sötétedik, ezért próbáljam ki. Mindezt a Kevélyeken, amit egyébként ismerek. A világításra pont a Nagy-Kevélyről lefele jövet lett szükség, és felkapcsolva a 350 lument, rádöbbentem, ez kell az én szememnek. A lejtőt eddig sosem látott módon tudtam venni, mert JOBBAN LÁTTAM VELE, MINT NAPPAL. És ez lett mindennek a kulcsszava. Csanya felvilágosított, hogy mennyi a boltban, és mennyiért lehet megszerezni nagyker áron. Hát, ez nekem, nekünk sok, nagyon-nagyon sok. Mert a futáshoz így is sok-sok minden kell, cipők, ruhák, és spórolni, hogy kijuthasssak az akkor még távoli célnak tűnő CCC-re. Ennyiben maradtunk, bár egy próbát megért, hogy pdf-be rakattam a vakigazolványomat, meg a legutóbbi látástér-térképemet, és átküldtem Csanyának, hátha tud vele valamit kezdeni.
Aztán jött az ősz, és rájöttem, hogy az eddigi lámpáim kevesek a valóban hatékony terepi edzésekhez, sőt, néha még a Margitszigeten is. Hát, majd szépen összesprólom a CCC-re, hátha összejön. Aztán az Ex Visegradon Hurvinyekkel beszélgettünk, belemélyedtünk, mennyire tudna segíteni egy szövegelő navigációs berendezés, ami mondaná, mikor merre térjek le, szóval nem lenne gond a terepi versenyeken. Persze, mindent lehet, ennyiben maradtunk, ám ez pénz, és még ez sem lenne gond. De! CCC, ami nem kevés összeg, és ami a legfontosabb és egyik legdrágább, amit addig össsze kell hozni, nos, ez a lámpa.
Következő hétvégére kevélyeki kunyhólakást terveztünk, és a kolbászfutás és lángosfutás hagyományainak nyomán meghirdettem a szalonnafutást, ami valami hasonló akart lenni, csak itt szalonnát sütöttünk volna a futás után a tábortűznél. Nem tolongtak a jelentkezők, bár Kedvesemnek jelezték hogy páran jönnének, persze mikor, szombat reggel nyolcra. Rendben, akkor már péntek este meló után felbatyuzás, kicsit csodálkoztam, édesanyám hova süti azt a sok pogácsát, meg a Kedvesem készül rengeteg szörppel, meg egyebek. Nem jönnek sokan. De hajthatatlan volt. A kora reggeli kelés kicsit fájt, de vártam már a fiúkat, lányokat, hogy futhassak Velük, az én hazámban, Kevélyeken. Meg is érkeztek, sokat csicseregtek, én gyorsan átvedlettem, de csak nem akartunk elindulni. Egyszerre csak mindenki letelepedett a tűzhöz, kicsit elcsitultak, aztán csendben maradtak, és a Kedvesem felállt egy kőre, papírossal a kezében, és legnagyobb döbbenetemre, meglepetésemre, és meghatódásomra a következő beszédet mondta el:

"Kedves Egybegyűlt Terepfutó Barátaink, Drága Kabócám!

2009. november 8-án, vasárnap egy körlevél járt körbe az Index fórum terepfutó és teljesítménytúrázó tagjai között. A levél Csanyától indult el, és szövege így hangzott:

„Sziasztok!

Ismeritek ugye Ezüsthegyi Kabócát!? Ő az a látáscsökkent futó, aki még a Piros85-öt is lefutotta. Sajnos (számára) itt a tél és hamar sötétedik, márpedig ő sötétben nem lát.

Az indeksz topikról Hurvinek2 keresett meg azzal az ötlettel, hogy
indítsunk gyűjtést Kabóca számára, mivel létezik egy lámpa, amivel még ő is lát a sötétben.
Ez a lámpa, a Petzl Ultra Belt. 104.000 Ft a lámpa forgalmi ára, de én be tudom szerezni 50-ért. Hurvinek rögtön 10 ezer forinttal indította a gyűjtést, de szerintem elég lesz 5 is a részéről. Elég sokan vagyunk, szerintem összejön az a pénz hamar. 5 ezret én is beadok. Tehát eddig 10 ezer forintunk van.
A lámpát én rendelem meg, az adakozóknak utólag kéne oda adni a pénzt nekem egy novemberi közös futás alkalmával, amin remélhetőleg Kabóca is részt vesz majd. Tehát ha úgy érzed, hogy tudsz beleadni egy kis zsét a lámpába, kérlek, írd fel a neved és mellé az összeget. Bármennyivel be lehet szállni.”

A lámpa ára 24 óra leforgása alatt összegyűlt, de mivel a jószívű, önzetlen felajánlások még nem értek véget, így további 3 nap alatt összesen 125 500 Ft gyűlt össze, az alábbi szükséges és fontos költségek finanszírozására:

CCC nevezési díj: 25 000 Ft
1 pár Petzl Carbon bot 20 000Ft
1 pótakkumulátor a lámpához 7500 Ft
1 zsákocska a lámpához 7500 Ft

A fennmaradó kb. 15 000 Ft helyéről később, közös egyeztetés után döntünk.

Továbbá, a Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesület jóvoltából 5000 Ft értékben nevezhetsz a klub teljesítménytúráin, valamint Horváth Jenő felajánlásából a Unix TSE által szervezett kisbéri 50 vagy 100km-es aszfaltos országos bajnokságon is ingyen indulhatsz 2010.április 10-én.

Következzen most annak a 30 nagyszerű embernek a neve, természetesen az összeg feltüntetése nélkül, akik hozzájárultak a Te ajándékodhoz:

Hurvinek2
Csanya
Solkima
Anonimus
Nedus
Mgergo
B. Attila
Ebola
Elm
Balázs
Pepexy
Anonimus2
Moiwa
Zsotyek
Spero
Ákibácsi
Nomád
Bandita
Futóbogár
Yoyo
Tantien
Szasza
ChKaresz
Bandrás61
Siményi Miklós
Anonimus3
Sajtember
Mestra József
Fridman
Kukucs

Részlet a heti levelekből:

Solkima:
„Csatlakozom én is. Fusson minél többet és tovább ez a fiú.”

Ebola:
„Postás vagyok Pilisvörösváron. Ma Mestra Józsefékhoz pénzt is vittem, jó viszonyban vagyunk. Leültetett, megterített. Tokaszalonna, erdélyi szalonna, szalámi, savanyúság, kenyér. Beszélgettünk, én meg meséltem Kabócáról és a lámpás történetéről is.
Majd befejeződött a beszélgetés… azt mondta: Engem nem érdekel a nevem, de Mestra József 500Ft… no comment!” Pilisvörösvár, Szondi u. 13."

Bandita:
„Kedves Krisztina!

Szeretném ha tudnàtok, hogy milyen nagyszerü kezdeményezésnek tartom a gyüjtést és nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok pénz összejön! Plàne öröm, ha ilyen jo helyre kerül! Csanya felkérésére szivesen segitettem, pedig nem ismerlek benneteket, még nem talàlkoztam a pàroddal sem. Mégis fontosnak tartottam segiteni, mert rajtam is segit valaki, teljesen önzetlenül.
Remélem egyszer azért valahol csak "összefutunk" majd, igaz nem lesz egyszerü dolgunk, mert màr egy ideje nem Magyarorszàgon élek. Megkértem a sràcokat, hogy a nevemben is dedikàljàk a plakátot, hisz nekem is van 2008-bol, tudom milyen sok eröt ad a felkészülésben!

Legjobbakat kívànom,
Bandita”

Hurvinek2:
„Kedves Kriszti,

Szögezzuk le: A kezdeményezés Kabócátol szarmazik :) Ahogy átszellemülten mesélt a terveiről szombaton Visegrádon és volt bátorsága elmondani, hogy a CCC-hez vezető úton mire van a legnagyobb szüksege ...
Hogy az egész hova nőtte ki magát egyetlen hét alatt, az meg ennek a fantasztikus közösségnek az erejét mutatja. Ez egy szép hét volt ... én is sokat kaptam tőle ... szóval maradjunk annyiban, hogy hálának semmi helye :) „

Yoyo:
„Krisztikém szia !

Már írtam csanyának is,hogy én sajnos nem tudok menni ,nem jó a szombat ,mert dolgozom :(
Pedig annyira ,de annyira elmentem volna ,egy jó kis örömpityergésre :P
..
az én nevemet is írjátok rá a plakátra ,és egy kis virágot is rajzoljatok mellé,olyan margaréta formát vigyorgó közepével :))
ííííííí jó futást nektek cilagom ,és nagyon írígy smileyka !

puszi yoyo” " (Aztán szerencsére Yoyoka mégis el tudott jönni!!)

Bevallom férfiasan, ekkor már folytak a könnyeim, rázott a zokogás, pedig igyekeztem visszatartani. Az események pörögtek, nehéz visszaemlékezni, szinte sokkszerűen értek. Csanya odalépett, kezembe noymta a dobozt, rajta a felirat: Petzl Ultra Belt. Átölelt, mondta is, hogy most bőghetek nyugodtan, de ettől persze, hogy nem bírtam. A Kedvesem is ölelgetett, csókolgatott, aztán Yoyo is, meg sok kézfogás, előkerült az UTMB-s plakát, mint kiderült, Csanyáé, de nekem adta, rajta az aláírások, akik nem tudtak jönni, és akik eljöttek, kis örömködés, én szóhoz sem jutottam, pedig ilyenkor beszédet illett volna mondanom. Azt hiszem, kissebb sokkot kaptam. Aztán csak nekieredtünk, körbefutottuk a Nagy-Kevélyt, fel a csúcsra, meséltem yoyo-nak, mit látok, mit nem, mikor, hol, és hogy látom a dolgokat. Meséltem Solkimának a barlangokról, villogtattam helyismeretemet. Visszaértünk a kunyhóhoz, mindenki sietett tovább, mi pedig ott maradtunk. A Kedvesem, a Kutya, a lámpa, én, és a meghatottságom, örömöm, könnyeim, az örömkönnyeim. Még párszor fel kellett olvasnia Bogárkának a beszédét, és mindannyiszor könnybe lábadt a szemem, ő meg csak ölelgetett.
Mikor eljött a sötét, és ránk borult a köd, élveztem, hogy látok, a sötétben is, nagyon, nagyon látok. Éreztem, milyeneket fogok ezzel futni, edzésken, és versenyeken. Tudtam, ezen már nem múlik a CCC teljesítés, Mitn ahogy azon sem, hogy mennyien, de mennyien segítettek, segítenek benne, és mennyien, de mennyien szurkolnak, drukkolnak, támogatnak ebben.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDENKINEK, AKIT ISMEREK, ÉS AKIT NEM, HOGY ILYET CSELEKEDTETEK ÉRTEM, ÉRTÜNK, ÉS A FUTÁSBAN SZERZETT ÖRÖMÖMÉRT, VÁGYAIM TELJSEÍTÉSÉÉRT!!!

3 hozzászólás

Megható írás ,és átjön az örömöd teljesen . Emlékszem milyen kis remegő hangon szólaltál meg ott a Kevélyen ;)
Használd egészséggel a reflektorodat ,csak vigyázz a sok fogdosástól nehogy megkopjon :))

Szia Kabóca, nagyon sok örömet és boldog futóperceket a lámpáshoz :) És persze nagy hajrá és kitartása CCC-hez. Remélem a rajtban találkozunk :)) üdv: g

Ez egyszerűen fantasztikus! Ahogy te is az vagy és a barátaid is és az egész közösség! Sajnos hozzám nem jutott el a levél (nemrég vagyok a futóképben...), de talán a szurkoláson túl valamivel tudok egyszer segíteni! Kunyhófelújítás? :)

További sikereket kívánok!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Archívum

2014-05 hó (1 bejegyzés)
2013-06 hó (1 bejegyzés)
2011-11 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-04 hó (2 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)
2010-05 hó (2 bejegyzés)
2010-04 hó (1 bejegyzés)
2010-01 hó (1 bejegyzés)
2009-12 hó (1 bejegyzés)
2009-11 hó (3 bejegyzés)
2009-10 hó (1 bejegyzés)
2009-09 hó (1 bejegyzés)
2009-07 hó (6 bejegyzés)
2009-06 hó (7 bejegyzés)

Legújabb blogüzik

Még több blogüzenet