Hűha, hát ez a néhány hét elég volt, hogy valamiféle szerelembe essem a futás iránt. Próbáltam én az elmúlt években rendszeresen mozogni, de csak nem akart összejönni. Aztán most BANG! Még hallom a fejemben a lebeszélő suttogást, nem egyszerű megszabadulni a régi rossz beidegződésektől. De ha meg kéne nevezni, hogy mikre vágyom mostanság, az elsők közt szerepelne az, hogy jönni-menni, utazgatni, és vinni magammal a futócipőmet: futosgálni faluban, tópartján szusszanni egyet, hallani, ahogy recsegnek az ágak a talpam alatt az erdőben, szétnézni a hegytetőről...futólányos romantikus fantázia..de törekszem felé:)
Futótechnikám persze még nincs, se nagy céljaim, csak úgy menni, futni, kedvemre megállni, élvezni a friss levegőt, látni a szépet, elfelejteni a rosszat, kiszellőztetni magamból miindent.