No ez a mai nap jól sikerült. :)

Galoppal indultunkpárban a félmarcsin. A terv szerint ő futotta az elejét jó gyorsan, hogy nekem legyen időm bőven szintidőn belülbeérni. Így is lett. Ő valami 57 perc alatt abszolválta az első szakaszt, így még 10 perces vánszorgásban is beértem volna. Node jót akartam futni. A 7 km jelenleg nekem olyan közepes táv. Pont jó tempós edzésnek. :) Mivel a nagy mezőny kellős közepibe sikerült beváltani, így ölég sok-sok ember ment el mellettem. :) (Szerencsére sok ismerős is. Aranyosak voltatok nagyon! :) Jól esett a bíztatás.)

Jó érzés volt, hogy most vannak körülöttem emberek, nem úgy, mint rendesen. :) Attól azért kicsit tartpttam, hogy elfutom az elejét, aztán fejreállok. Ezt megakadályozandó életemben először zenével futottam egy versenyen. Jó volt. Sikerült belőnöm a saját ritmuomat, igyekeztem nem útban lenni, s csak mentem. Úgy befordultam, hogy 2-3 km táblát nem is láttam. :) Pedig máskor úgy sasolom őket, hogy na, megint egy. :D

Az Oravecz tesókat nem sikerült leelőzni. Ursi tesója nagyon jól ment, esélyem sem volt ellene. :) Viszont 9 perces tempón belüli átlagot tudtam futni, úgy, hogy 3-szor sétáltam bele a frissítőknél. Mindezt olyan 170-es pulzus körül produkáltam. Még picit kell gyorsulni, meg emelni a távot, s nem lesz gond Bécsben. :)

Ezen a 7,4 km-en úgy fellelkesültem, hogy itthon nekiestem a bécsi félmaraton online nevezésnek. Ez azért volt igen vicces, mert németül egy kukkot nem beszélek, viszont nem nagyon jöttem rá, hol lehetne átállítani az adatlapot angolra. Azért sikerült abszolválni a dologt. :) Legalábbis rajtszámom van, kaptam róla e-mailt és a nevezési díjat is levonták a számlámról. Tehát legrosszabb esetben is max. férfiként neveztem. :P Na jó azt nem! Sztaki a jbarátunk, alapszavakat sikerült lefordítani vele, úgyhogy elnavigáltam valahogy.

Ha már így fellelksültem, hogy nekem ma minden sikerül, nosza előkaptam avadi új gitáromat.

 Kb. 12 éves koromban jött rám először a dili, hogy én gitározni akarok. Az valahogy nem jött össze. Addig-addig rinyáltam, míg szülinapomra Galopptól kaptam egy gitárt. :) Ezért futott el egyszer Székesfehérvárra. 

 No, mivel szereztem kölcsönkönyvet, meg péntek este már egész jól sikerült lefogni 2- akkordot, nekiveselkedtem. Hát izé. Aki ismer az tudja, hogy nincs éppen lapátkezem. A "serdülőlányok réme" D mollon még átkecmeregtem valahogy, de a G-dúr kifogott rajtam. Azért erős gyakorlással naggyából 3:1 arányban sikerül lefogni, így arra vetemedtem, hogy megpróbálkozzak a C-dúrral. Na már most kijelenthetem, hogy híres gitáros soha nem leszek. :) Vagy csomót kötök az ujjaimra. :) A C-dúr már sok volt mára. Feladtam egyelőre. 

Pihenésképp gondoltam írok blogot. Ez király ötlet ám sajgó bal ujjbegyekkel. :D Azért csak megoldottam ezt is. ;)