2008.06.27--Péntek

Délután 16:10

    Már megint nagyon régen írtam. Ez nem tesz jót a blognak. Na szóval elkezdődött a nyár (már jó régen ). 2007-ben Baján kezdődött a triatlonom története, vagyis amiért én most itt blogolok.

    Tegnap este pakolódás közben (ilyenkor a legjobb, hátha mégis itthon felejtek valamit) megcsörrent a telóm. Ismerős hívott Bajáról.  Mindjárt ezzel kezdte:

  --Kifogtak a horgászok egy Sellőt (ő így nevezett el) nálatok a tóból.  --Ha nem lenne neki ilyen jó humora, biztos nem 3atlonoznék.

  --Hú ha! MOST LEBUKTAM!!  Elpirultam pedig igyekeztem eltitkolni előle. Ezek szerint sikertelenül. Összecuccoltam, s közben reménykedtem, nem hagyok itthon semmi olyasmit, amit ott nem lehet pótolni, ill. kölcsönvenni valakitől. 

    Másnap délután felpakoltam magam a Bajára induló busznak látszó tárgyra. Oda bele. Jobb kilátás érdekében előre ültem. Kényelmesen elhelyezkedtem, (már amennyire a méretes málhazsákok lehetővé tették), és már nagyon vártam az érkezést.  Ahogy közeledtünk célállomásom felé, egyre jobban és jobban éreztem a versenyek hangulatát. Találtam egy szimpatikus utitársat, akivel annyira jól elbeszélgettük az időt, h. arra lettem figyelmes; Baja következik. Tele voltam örömteli izgalommal, ami tökéletesen látszott rajtam. A visszalévő néhány perc gyorsan elröppent, begördült buszunk a főpályaudvarra. Utazótársam sok szerencsét kívánt 29-ére, sőt megígérte, hogy nagyon de nagyon fog drukkolni nekem.

   Leszálltam az autóbuszról, de sehol senkit nem láttam hirtelen. Ellentétben kis családommal, akiknek feltűnt, h. csakis Erzsébet lehet ilyen méretes hátizsákkal + nagy pakkokkal mindkét kezében. Nem fogjátok elhinni, de 4-en is kijöttek elém a pályaudvarra. Azért voltak csak ilyen kevesen, mert 5-nél többen nem fértünk volna bele a pici kisautóba, amivel a házhoz mentünk. Szerencsére hamar megérkeztünk.  De régen jártam már itt. Lepaklotunk, birtokba vettem a szobámat, (3 teljes napra), majd kiültünk a ház elé beszélgetni.  Mint megtudtam idén szerencsére sokat tisztult a jó öreg Sugovica, úgyhogy öröm lesz az úszás benne. Hogy én mennyire imádom...

Estefelé elcsendesedik (1 picit) a környék. 1. éjszakám "új" környezetben. Aggodalomra semmi ok, hiszen jól tudjuk, az Olimpikonok szervezetének is kell az akklimatizálódás. 

Nade basszus! Hiszen "itthon" vagyok...

Folyt. köv.:...