Marha meleg van....nyitva felejtettem az ablakot nem tudok aludni.....hogy ne zavarjam a párom kijöttem olavasgatni.

Eltelt ez a hétvége.Nézegettem az Ultrabalaton híreit,bringáztam,aerobicot tartottam.Jó volt.

Egy vízió kerekedik elém:futok a pusztán,gyűröm az első versenyem,és hallom a saját légzésem ritmusát.Arra gondolok,hogy milyen lesz az időm,az első hivatalos időm.....

Eszembe jut ahogy gyerek-koromban a Hídi vásárban járkálhattam ugyanitt.Az a kislány meg sem ismerné önmagát:öntudatos,kemény és makacs nő lett belőle.Olyan,aki legyőzni készűl önmagát.Arra gondol,hogy nem akar tohonya ,a zsírtól elbutúlt és befordúlt magányos asszonyként megöregedni.

Ezen a hétvégén csak jöttek az eredmények és én csak csodáltam az ultrafutókat,milyen emberfeletti teljesítmény végigcsinálni azt a több mint kétszáz kilométert.

Talán-sőt biztos hogy nem futok egyhuzamban ennyit-,egyszer büszke leszek magamra-bár már mostanra is nő bennem az érzés,ha nézegetem a naplómat és magamat,hogy sportolok és letekerek vagy lefutok bizonyos kiűzött kilométereket,a csoportom tagjai új és egészséges életet élnek,újra-már csak hobbiból-kiforgom a négyes tourt és a végén beleállok az arabeszkbe.Azt tudom,hogy holnap holnapután és azután is vár az asztfalt vagy a terep,a próba vagy az aerobic terem,csak el kell fogadni a meghívást.Ilyen egyszerű.

Ez kijött belőlem.......