Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 54 032 876 km-t sportoltatok
Történetem...

Hirtelen...

mnorberto | 2009-05-11 13:45:50 | Nincs hozzászólás!

Amióta az emberek és állatok élnek ezen a Földön, ősidők óta a létért folytatott küzdelem segített nekik abban, hogy a mai napig fennmaradhassanak. Az állatok is, csakúgy mint az emberek munkára vannak ítélve, megállás nélkül hajszolja magát, hogy a lehető legtöbb zsákmány, eleség a markába kerülhessen, és ez a mai világ nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy munkáinkért cserébe ellenszolgáltatás jár, minél értékesebb vagy magasabb rendű a pozíciónk, annál magasabb jövedelmet kapunk érte, így biztosak lehetünk abban hogy a hűtőszekrényünk nem marad üresen. Az állatok esetében ez pontosan ugyanígy működik, hisz ők is megdolgoznak az élelemért és hogy a legjobb környezetet alakítsák ki maguk körül, gondoskodnak maguknak a megfelelő lakóhelyről.

 

Hogy rátérjek az ember életére, tudnunk kell, hogy mikor az ember megszületik, mindenekelőtt a társadalmi kultúrát, a szokásokat sajátítja el az édesanyja segítségével. Enni tanul, beszélni, járni és a kreatívitását fejlesztve LEGOval játszik, ha van rá módja.:D Ezek a fogalmak egyetlen egy gyűjtőnevet jelentenek, mégpedig a 'nevelést'. Az embert, míg a sírig nem jut, egész életét nagyban befolyásolja a neveltetése.

A bölcsődés és óvodás gyerekeket már a rendre is megtanítják és a szobatiszta életvitelre is. Ügyelnek rá tanítóik, hogy egészségesek legyenek, megismertetik őket a helyes étkezési szokásokkal, jó időben az udvaron játszanak, vagy éppen labdajátékokat űznek. Amikor eljön az idő és iskolába kell mennie, a tanárok elsősorban pszichés módszerek segítségével veszik rá a tanoncokat, hogy miért érdemes tanulni és a legfontosabb kérdés hogy hogyan? Ugyanis a gyerekek feladata a tanulás és ez a fogalom egyenlő a munkával! A tanároknak és a szülőknek is kötelességük a gyerek elmei fejlődését szinten tartani, ezért számon kell kérni rajtuk nap mint nap, hogy meggyőződhessenek arról, teszi-e a dolgát a tanonc. Ez szintén a nevelés kérdése, mint minden egyéb más, amivel a fiatal körül veszi magát! Ennek érdekében az órarendi felosztás is olyan, hogy a gyermek ismeretei széles körben kiterjedjenek. Sportra, nyelvi ismeretre, a keze ügyességének felmérésére, számtani képességeire és még sorolhatnám. Magyarul a fiatalt az életre felkészítő alaptevékenységek és kultúrtárgyak, melyek lehetővé teszik a tanuló világszemléletének kialakulását. ...és a követelmény egyre csak emelkedik és szigorúbb.

Legjobb esetben, ha nincsenek rossz körülmények, mint például teszem azt családi gondok, iskolai szorongás, vagy egyéb fóbiák, a gyermek mindeféleképpen jól jár és szépen fejlődik, önállóan megtanulja a leckéjét és nem kell aggódnia a szülőnek sem, ha számonkérés van az iskolában.

Blogomban így nem feltétlenül a gyerekekről van szó! Ezek alapkövek az emberi intelligencia és fizikális fejlődésnek, hiszen bármelyik gyerek segített már a szülőjének apróbb feladatok végrehajtásában, mint a házimunka, a bevásárlás, az autó kitakarítása, beütni szöget a falba a képakasztásra és így tovább...
Ez a legjobb eset, amikor az egyén hiba nélkül fejlődik és megtapasztalja, hogy ezen feladatok teljesítése valamilyen súlyt vet az idegrendszerére, hogy érezze ki kell tartania amellett, hogy a leckét megtanulja, hogy gyalog el kell hoznia a szatyrot a piacról, hogy a testvérét 1km távon elhúzza a szánkón. Ezek ismét csak példák voltak. Ez tehát maga a munka amelyet megtapasztal és már egészen kis korában a szülő felügyelete mellett tanul és ahogyan az iskolai követelmények nőnek, úgy az erejét is képes lesz használni egyre nagyobb munkák végrehajtására, ezért emelik például testnevelés órán a szekrény szintlapját a felmérésen, ha ugranak a gyerekek, vagy a medicinlabdadobáskor, ugyanis abból is különböző súlyok vannak és természetesen a fekvőtámasz ismétlésszáma. De pont ugyanez a helyzet irodalomórán is, míg harmadik osztályban csak 3 versszakot kellett megtanulni az Altatóból, 7-ben már 12-t kellett tudni a Wales-i bárdokból is. Így a gyerek fejlődik, felkészítik magasabb szintű oktatásra és magára az életre, hogy tűrőképes legyen felnőttként.

Igen ám! De mi van akkor, ha a rendszer hibás és ezek az alapvető tényezők szó szerint KIESNEK?

Ebből baj lesz. Úgy mint 'Nálam'.

Az ember biológiai lény. Érez, tapasztal, cselekszik és gondolkodik. Orvostudományi szempontból minden emberi tevékenységet az idegrendszer irányít, a világ egyik legbonyolultabb rendszerében. Nem megyek bele most holmi medicinista szövegbe, mert felesleges. :)) Amikor tanulunk, fizikai munkát végzünk, sportolunk, mind ennek a bonyolult szisztémának a működésén alapszik, hogy Te magad mire vagy képes és vagy-e eléggé arra nevelve, készítve, hogy ezeket a feladatokat nap mint nap végrehajtsd.

Nagy Sándor hódításaival ismerkedtem;

A görög elveknek megfelelően egészen kicsi kora óta maximális testi és szellemi nevelésben részesült, melyre II. Philipposz esküdött meg annak érdekében, hogy apja tervei alapján Alexandrosz meghódítsa Perzsiát és tönkretegye III. Dareiosz birodalmát. Mi történt? Végül Új és egységes uralkodói rendszert vezetett be Perzsiában és magához vette a perzsa királyi címet! Minden egyes harcban győzedelmeskedett a perzsák felett.
Erről van szó! Most írunk 2009-et és a Föld lakosságának nagy része kényelmes életmódot folytat, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Ha én erre nem jövök rá? Akkor....csakhogy néhány példát említsek:

- 2006 nyarán egy kerékpártúrára indultam egy barátommal a Bodrogközbe és egy jórészt egész napos programot iktattunk be. Oda-vissza összvissz. 72km-t tettünk meg és este 21:30-kor érkeztünk haza!
Amikor betoltam a mountain-bikeomat a kapun, beszaladtam köszönni a szülőknek hogy épségben megérkeztünk Szlovákiából. Eléggé fájt a lábam, sokat tekertünk akkor, főként a Vel'ké Kamenec előtti dombságon. Leterültem az ágyba egyet nyújtozkodni a nagy fáradtság után, de a kerékpárt el kellett tenni, így vissza kimentem az udvarra. A levegő lehült már addigra és én viszont kissé hevült voltam.

Alig hogy kiléptem az udvarra, azonnal a talpamtól a fejem tetejéig, kellemetlen szinte fagyasztó hideg futott végig rajtam, egy pillanatig levegőt se kaptam és mint a "zombik" bementem a házba egyenesen tartott háttal, rögtön be kellett vegyek egy lázcsillapítót és utána a zuhany alá áltam, majd mentem lefeküdni. A kerékpár az udvaron maradt végül.

- két évvel ezelőtt rekonstrukciós építkezésbe kezdtünk itthon édesapám irányításával, el kezdődött a pince építése és átalakítása...már ami volt a ház alatt. Több mint két héten át körülbelül 50 köbméter földet hánytunk ki a lakhelység alól, miután a padlót felszedtük. Nekem a furikot telehányták földdel, egy kupacban kellett az udvarra kihordanom, amit előbb-utóbb fuvarossal a városkapu környékén található töltés mellé kigórtak.

Meleg volt és sokat dolgoztunk, naponta 7-8 órát megállás nélkül. Minden energiámat beleadtam az építkezésbe, mert tudtam, hogy ez az én javam is lesz és a szépet én sem vetem meg.

A két hét letelte után kirándulni mentünk a családdal Hajdúszoboszlóra három napra. Rossz időt kaptunk ki, szeles és borús időjárás volt akkor. A három nap alatt furcsán éreztem magam. Az ágyból kikerülve reszkedtem, szomjas voltam és ideges, belső tudat alatti fezsültség uralkodott bennem. Mikor a strandra kimentünk és a termál vízbe beültem rosszul voltam, pedig alig voltam bent 2 percig. A nyugágyon, vagy ha a törülközőt a fűre terítettem fáztam és rázott a hideg. Anyától az üdölőben kértem nyugtatót, de nem hoztunk magunkkal és vesztem meg az idegességtől, amit mindmáig is szerintem a kimerültség és a kemény munka okozhatott. Ilyen szerencsére azóta se fordult elő nálam.

(Megjegyzem édesapám egész életében csak dolgozik, két szakmával rendelkezik. Imádja a munkáját, de túlzásba viszi és bár lassan belátom hogy igaza van abban, hogy nem szabad kényelmesnek lenni, akaraterőnek kell lennie, mert abból él meg az ember, - az orvosa megmondta, hogy a szívét agyonhajszolta és manapság 180-as a vérnyomása :(( )

Úgyhogy a szoboszlói napok jó lecke volt, bár kellemetlen, de egy életre megtanultam hogy a munkának van pozitív, de negatív hatása is, ha az ember nem edzett és ilyen a helyzet a sportban, vagy akár a tanulásban is, de éreztem hasonló érzéseket az első munkahelyemen pár hét kemény munka, vagy intenzív tanulás után otthon...:)

Nem vagyok hozzászokva a fizikai erőkifejtéshez és a munkához, ezért szeretném ezt beiktatni olyan szinten az életemben, hogy az megfelelően emelje az állóképességemet. Elkeseredni nem fogok, mert belül tudom, hogy ez az igazság és mintha csak most kezdenék élni :) - csak adja az Isten, hogy betegség ne alakuljon ki belőle se nálam, se a szüleim és sem a sorstársaim esetében, habár a rosszat csak az ellenségemnek kívánom!