Tegnap több mint három heti lustulás-pihenés után (nem számítva a hétfői futást) újra nekiálltam tornázni. Mivel csökönyös vagyok főleg ha önmagamról van szó, ragaszkodtam ahhoz hogy végigcsinálom a megszokott jó kis 45 perces tornámat, az összes gyakorlattal. Már a felénél éreztem hogy furcsán nehezek a tagjaim és nem megy olyan könnyedén a mozgás mint eddig, de nem hagytam magam legyőzni a fáradtság által hanem csakazértis végigcsináltam. A mai reggel igazolta hogy nem feltétlenül kell ragaszkodni mindig az elvinkhez- olyan király izomlázam van a hátsómban hogy ülni alig tudok :))) Ez újabb motivációt adott, haragudtam magamra hogy ilyen hamar elpuhultam, úgyhogy most méginkább erőt veszek magamom, és rendszeresen fogok edzeni.  A tavaszi óratállásig úgy tervezem hogy hétvégenként jó lenne kétszer (de min. 1x) futni 4-5 km, hétköznapokon pedig esténként tornázni, háromszor legalább egy héten. Ez a hét már úszott a tervet illetően, de azért jó hogy van mihez tartani magam. Tavasszal pedig ahogy kivilágosodik és kinyitját a pályát, a tornát felváltja majd a futás, és remélhetőleg hamar összeszedem magam. Jó lenne nyár elejéig eljutni 8-10km-ig. :)