Most már tényleg elhiszem hogy itt a tavasz, a szombat és a vasárnap elégnek bizonyult hogy meggyőzzön. Szombaton dolgoznom kellett és otthon sajnos várt a takarítás, de vasárnap már nagyon nem bírtam magammal és kihasználtam a jó időt. Barátosnémat rábeszéltem egy laza kirándulásra, míg én futottam ő bringázott mellettem és mérte a távot, majd utána tekertünk még egy laza városi korzó kört. Nagyon élveztem, a tavaszi virágok mellett a szívem is kivirult végre és így sokkal könnyebb a hétfő reggel is. Nem emlékszem hogy mikor örültem ennyire a tavasznak utoljára, általában észre sem veszem, én inkább a kora-őszért vagyok oda. Jó volt látni hogy aki csak tudta kihasználta az időt, ahol futottam sokan sétáltak, és rengetegen hozták ki a gyerekeket játszani. Az ösvény mellett ahol haladtunk egy ifjú pár koravén shar-pei kutyájával játszott, de állítom a kutyus jobban élvezte az én lábaim kergetését a labdáénál... :) Nagyon édes volt, majd felbukfencezett úgy próbált lépést tartani velem, oda-vissza rohangált és a végén már alig kapott levegőt. Lehet hogy más frászt kapott volna tőle, de én egyszerűen nem tudtam félni - inkább játékos volt mint ilyesztő. :) Alig várom már hogy visszaállítsuk az órát, és bár korábban kell majd felkelni de hazaérni is korábban fogok, ami azt jelenti hogy világosban, és végre beiktathatom már a futást a hétköznapi elfoglaltságaim közé is.