Tegnap életemben először elmentem véradásra. A Business Park ahol dolgozom szervezte nálunk, és gondoltam ha már itt van helyben itt az ideje jótékonykodni egy kicsit. :) Jó sokat ittam előtte (1,5 liter Cappy lement a délelőtt + tea reggel), így nem lettem rosszul, csak izgultam nagyon. Végül is nem fájt, és most már a vércsoportomat is tudom. Jó érzés fogott el utána, így is lehet jót cselekedni. :) Este inkább kihagytam a szokásos tornát, nem akartam ájultan kikötni a padlón, majd ma pótolom.

Az elmúlt évek alatt a munkahelyemen kialakult egy kis szokás, (biztos máshol is így van) hogy meglepjük egymást egy-egy szaloncukorral vagy kis csokival Mikuláskor. Persze próbáljuk úgy hogy a másik ne tudja kinek a Télapója járt az asztalánál, ezért aztán lehet találgatni hogy ki volt a tettes. :) Reggel már engem is több csoki és szaloncukor várt, én is gyorsan szétszórtam amit hoztam, és még utána is kaptam másoktól. Szóval most Mikulások és Rudolfok mosolyognak rám a monitor mellől, és így sokkal szebb a reggel. :)

Boldog és Mosolygós Mikulancsot mindenkinek! :)

Bár az idő nem igazán volt télies, de úgy gondolom hogy 10 fok alatti decemberi eleji futást már télinek lehet nevezni. Életemben először szántam rá magam hogy kimenjek hidegben futni, érdekes tapasztalatokat hozott. Külön kihívás volt hogy mit vegyek fel, de szerencsére segítettek a jó tanácsok amiket itt olvastam valahol. Végül is sikerült, mert egyáltalán nem fáztam, nem is volt nagyon melegem, és nem izzadtam át az összes ruhámat, így a megfázás is elkerült.:) Viszont sikerült túlhajtanom magam egy kicsit, és a combizmomban még mindig van egy kis izomláz. Amin kicsit meglepődtem hogy most elég magas volt az átlagpulzusom (az órám csak az átlagot jelzi meg sajnos, a min-max értéket nem), 179 jött ki 26 perc futás után. Biztos a hideg miatt, a tüdőm nem nagyon akarta tolerálni. Mi lesz velem ha jönnek a minuszok!? :) Szombaton újra nekivágok, megpróbálom majd kicsit okosabban beosztani az erőmet, hátha az öt kilométer is sikerül.