Én alapvetően nagyon jóban vagyok a széllel, szeretem mert mindig változást, megújulást hoz. Sajnos néha ezt ő nem így érzi, és ott tesz keresztbe nekem ahol tud. Ma nagyon szerettem volna újra 5 kilit futni, de egyszerűen K.O. lettem a harmadik km után, és nem bírtam tovább. Na most éreztem úgy hogy a maximum felett futok, alig kaptam levegőt és ami már nagyon rég volt kapkodtam, és a lélegzés is össze-vissza ment. Ehhez képest "csak" 187 volt a max pulzusom, és az átlag is 181, szóval érdekesen működöm fizikailag. Pedig olyan szép volt az idő, tényleg ki akartam használni. Hát ennyi sikerült.

És plussz egy negatív élmény: 14 ezres városkánk egyszem normális salak futópályályát megvette egy kedves magánzó, és mostantól a "Kedves Futók" bérleti díj ellenében vehetik igénybe. Olyan pipa lettem amikor a bezárt kapun megláttam ezt a tájékoztatást hogy mérgemben fel se hívtam a megadott számot, hogy legalább megtudjam mégis mennyit kellene perkálni. Hát nem pofátlanság?? Ha az ember egészséges akar maradni akkor sajnos állandóan "széllel szemben kell futnia." :(

Ennek a gyönyörű időnek egyszerűen nem tudtam ellenálni, és tegnap este rászántam magam egy rövid futásra. Borzasztó jól esett, könnyedén (nem döcögve és a perceket számlálva) futottam és a lábam is bírta az aszfaltot.

Futás után még tornáztam is egy keveset, /40perc/ nem megerőltetve magam, csak lazán ami "ment magától" :) Persze a vállamat sikerült egy picit megerőltetni, de úgy tűnik az hogy kicsit meggyúrtam fürdés után segített rajta mert reggel már semmi bajom sem volt.

Bár örülök az enyhe időnek mert tudok télen is futni, azért az eszem azt súgja meglesz még ennek a böjtje. A télre és hóra szükség van bizony.

Az idei évben eddig még tartom a tervem (nem nehéz az eltelt napok számát tekintve), és örülök is magamnak. Hétfőn és Kedden elég erős edzéseket csináltam, de annyira jól esett a mozgás hogy alig bírtam abbahagyni :)) Most érzem is, egy kicsit fáradtak az izmaim, úgyhogy a mai nap a regenerálódásé. Edzések terén külön figyelmet szentelek most már a karizmoknak is, mert elég "löttyedt" a felkarom, sajnos én oda is híztam. :( Annyit már elértem hogy a bicepszem szépen formálódik, erő is van benne, de a többi még nagyon híg.

Ezzel a tempóval talán sikerül elérnem az ideális súlyomat is, a múlt heti sok kaja után felrakódott 1 kiló már lement, most tartom a 61 kilót. Orvosilag 57,3kg az ideális nekem, de én 53-54 körül érezném jól magam. Ja és persze mindezt úgy hogy közben erősödöm is. Szóval a lecke fel van adva. :)

Tegnap több mint három heti lustulás-pihenés után (nem számítva a hétfői futást) újra nekiálltam tornázni. Mivel csökönyös vagyok főleg ha önmagamról van szó, ragaszkodtam ahhoz hogy végigcsinálom a megszokott jó kis 45 perces tornámat, az összes gyakorlattal. Már a felénél éreztem hogy furcsán nehezek a tagjaim és nem megy olyan könnyedén a mozgás mint eddig, de nem hagytam magam legyőzni a fáradtság által hanem csakazértis végigcsináltam. A mai reggel igazolta hogy nem feltétlenül kell ragaszkodni mindig az elvinkhez- olyan király izomlázam van a hátsómban hogy ülni alig tudok :))) Ez újabb motivációt adott, haragudtam magamra hogy ilyen hamar elpuhultam, úgyhogy most méginkább erőt veszek magamom, és rendszeresen fogok edzeni.  A tavaszi óratállásig úgy tervezem hogy hétvégenként jó lenne kétszer (de min. 1x) futni 4-5 km, hétköznapokon pedig esténként tornázni, háromszor legalább egy héten. Ez a hét már úszott a tervet illetően, de azért jó hogy van mihez tartani magam. Tavasszal pedig ahogy kivilágosodik és kinyitját a pályát, a tornát felváltja majd a futás, és remélhetőleg hamar összeszedem magam. Jó lenne nyár elejéig eljutni 8-10km-ig. :)

Az új év örömére erőt vettem magamon, és elmentem futni egyet. A hangulatom okés volt, az idő is szuper (télhez képest), csak a lábaim nem akartak működni. Azért sokat jelent ha több mint egy hónapot kihagyok, ezt el kell ismernem. Hiába tornázok és ugrálok otthon, az teljesen más mozgás és a "futó izmaim" ellustultak. Direkt nem indultam gyorsan, csak tartani tudjam a tempót, hát tényleg jó lassúra sikeredett. Megcéloztam a sportpályát, mikor odaértem eszméltem rá hogy bizony ünnep van, és mivel mindenki ünnepel senki sincs ott, így zárva a pálya. Kénytelen voltam aszfalton és járdán futni tovább, aggódtam is nehogy kiújuljon a csonthártya gyulladás. Szerencsére megúsztam. :) Éreztem hogy az őszi 5km nem fog menni, úgy voltam vele ha a hármat végig csinálom már az is szép. 2,5 km-nél csippant először az órám, meg is lepődtem mert csak akkor jelez ha túllépem a rögzített max pulzust. Gyorsan ellenőriztem, és tényleg, 192-vel zakatolt a szívem. Hú, nekiálltam odafigyelni a mozgásra, el is hallgatott, de azért elgondolkodtam. Később még csipogott egy párszor, egyszer 195-öt is mutatott, így kénytelen voltam átírni a max pulzusomat. Mivel nem éreztem hogy össze akarnék esni, ezért végig kocogtam még az utolsó pár száz métert is és nem álltam meg, viszont hosszan sétáltam utána. Valószínű a hideg és az "edzetlenség" emelte így meg a maximumot, legközelebb jobban figyelek majd. A következő futást szombatra vagy vasárnapra tervezem, remélem össze is jön. Szeretnék minél többet futni télen is, hogy ne vésszen kárba az amit nyáron felépítettem, és tovább tudjak fejlődni ebben az évben.

Békés, Sikerekben és Sportélményekben Gazdag Boldog Új Évet mindenkinek! :)