Gondoltam már benézek. Úgyis olyan ritkásan járok erre...
Valahogy most nem tudom. Márhogy nem tudom megfogalmazni.

Kicsit kevesebbet futok. Talán még nem vészesen, de most úgy elég ennyi. Az április kemény volt. Jóó, nem volt vészes, de többet melóztam, helyettesítettem, és most hóvégére felhalmoztam jópár óra alváshiányt. Azért igyekeztem pótolgatni belőle, néhány futásom ezen szállt el, hogy néha aludtam egyet délután, ami után nem kívántam kimenni kocogni.

Azért, amikor futok, az jó. Ha nem mossa el az eső. Itt a tavasz, egyre gyakrabban lehet rövidujjúban kimenni, vannak közös edzések, srácokkal, Hanival, egyedül meg nemigen futok hosszúkat, és most így jó.
Ami ezt a hetemet illeti, ez is szétcsúszott. Hétfőn még futottam egy iszonyúan jól sikerült 10 kilis fokozót. Kedden osztályozó értekeztünk helyette, szerdán meg Pestre utaztam színházba. Olyan ritkán csinálok ilyet, hogy semmiképp nem bántam. Csütörtökön érdeklődés hiányában maradt el, és pénteken is felezéses stratégiával dolgoztam :o) Tegnap addig halogattam, míg elmosta az eső (500 m után fordultam vissza), de ma már semmi nem akadályozott egy klassz futást.

Amúgy a kevés futásnak annyi előnye van, hogy folyton lazák a lábaim, sokkalta gyorsabban mennek a laza tempók: a sok futásos 5:40-6 perchez képest 5:30 környéke és azon belül. Nem mintha fontos lenne, csak tök klassz, hogy már-már suhanós, és meg se erőltetem érte magam :o)

Azért a jövő hétre több esélyét látom a futásnak. Holnap még ki lehetne menni koradélután, valakivel a srácok közül. Kedden be se mehetek suliba, csak találok kis időt szaladni. Szerdán ugyan délutáni tanítás, de csütörtökön is emberbarát időben hazaérek. A hétvégén pedig otthon vagyok, és megpróbálom tesómat rávenni, hogy kísérjen el bringával az erdőbe.

Aztán majd beszámolok, mi is lett belőle...