Szentimentálisnak tűnhet,de mindig elfog a sírós mellkasszétfeszítő érzés,amikor holdfényben futok,a hegyek sziluettjei élesen világítanak,és a beléjük akadt kis felhőbolyhok sejtelmesen gomolyognak...

Kemény délelőttöm volt,naná,hogy a délutáni edzés helyett csak ágybaájultam...és már előre jeleztem a csajoknak,hogy semmi feszt,este futnivalóm van.Igaz csak egy 40perces laza futás,de izzadtam legalább annyit mint a tegnapi 12után.Ja,meleg van...tudom,ne is nyavalyogjak,ez a 32fok hol van az otthon 37-39től...:-)Most viszont megünnepeljük az augusztus elsejét:-)A beutaztatott BB spumanték egyikével...Prosst:-)))