Ma kipróbáltam, milyen zenére futni. Hát.... nekem nem jött be. Lehet, hogy én rontottam el. Arra mindenesetre rájöttem, mennyire fontos a jó zeneválasztás. Sikerült túl alacsony BPM-es lejátszási listát összeraknom. Ha próbáltam ritmusra futni, kényelmetlenül alacsony volt a lépésszám. Ha meg kényelmesen akartam szedni a lábaim, akkor meg a zene ritmusa zavart. Jaj, pedig fél órát ültem a gép előtt, gugliztam a neten a futós zenéket. Ráadásul már az elején letüdőztem egy apró bogarat. Ez adta meg a kezdő élményt a mai távhoz.
De a végén - leszámítva a futás okozta alapvető örömöt - mégis kellemes élményben volt részem. A nagy igyekezetben észre sem vettem, hogy egy körrel többet futottam a tervezettnél. Most léptem át először a 8km-t. Simán bírtam. És jó a vádlim :))))
A címről jutott eszembe: a füldugót személy szerint nem preferálom, mert esetleg leizzadsz, felázik picit a hámréteg a füledben, felsérted, meg egyből össze is koszolod a dugóval, aztán egyből ott a gyulladás, de ha nem, akkor is viszel be feleslegesen némi bacit a füledbe. Nekem úszás után sikerült így összeszedni anno egy gyulladást (bár ott nagyobb volt a feláztató vízmennyiség), azóta is visszatérő vendég, bár már vigyázok nagyon.:( Amúgy sem arra alakult ki az ember füle az évezredek alatt, hogy dugdossanak bele mindenféle koszos dolgot. Szóval jobb a fülre akasztható hallgató.