Mielőtt elkezdeném a mivant a versenyen elért eredményemhez szeretnék köszönetet mondani:

Veri szpesöl überbrutál tenksz a feleségemnek, mer’ extra jól viselte férje hülyeségeit (kivéve, a fél éven belüli 3. pár cipőnél, de úgy vélem ez teljesen jogos)

Veri szpesöl brutál tenksz: Lajkó Csabának, aki 2x is kiráncigált a mélységekből. Először úriember módra, másodszor nagyon csúnyán beszélt velem :))))És ráadásul előzetes konzultációt is tartott.

Veri szpesöl tenksz: Krempf Rékának és barátjának a fuvarért, és TÉZÉ-nek a tanácsokért

Szpesöl tenksz: mindenkinek, aki ott volt és extra buzdított: Editnek, mjocinak, Hancheenek, dilisüninek, Krisztinek, Erikának, és az esztergomi különítménynek(Zsuzsi, Julcsi, Szeri, Bálint Gerdy, Attila, Gergő) és azoknak akiket innen biztos kihagytam, bocs.

Tenksz: mindenki másnak, aki buzdított., vagy szorított nekem. Voltak sokan:) rám fért, és jól is esett.

A terv ugye 100 kili volt. Meg egy kicsi, a titkos terv szerint. Volt A,B,C tervem is. Mind úgy kezdődött, hogy 60-ig sima liba. Hát a krach hamarabb ütött be…

  Valahol maraton környékén…Pedig pecsenyétől 2x kaptam jeget is(ugyan viszkit is kértem hozzá, de azt nem adott).Fejfájás és hidegrázás. Erről elég rossz emlékeim vannak.( lásd Erster Schlag nevű blogbejegyzésem) Be is égtek az agyamba, és nem akartak onnan kijönni.

 Egy darabig próbálkoztam, Julcsi is igyekezett belém lelket önteni aztán leültem megittam a végére tartogatott söröm, átvettem a zoknim…Aztán majd 20 perc után kimentem újra, hogy sétáljak, amíg tudok. Ekkor jött pecsenye először.  És ki is tartottam…a 74. körig. A fejfájás végig elkísért, de a hidegrázásom elmúlt.

A 75. körben megint elkezdtem sétálgatni, igazából nem is tudom miért. Asszem sajnáltam magam, hogy nem úgy megy, ahogy gondoltam. A 4. vagy hányadik séta körnél jött a fent említett eddig úriemberként viselkedő tettestárs, és megkérdezte” mi van?”. Mondam, hogy ez, már a futás sem megy, és hogy 90 sem lesz meg nemhogy a száz. Majd miután kiderítette, hogy semmim nem fáj olyanokat mondott, illetve kiabált, amit nyomdafesték és billentyűzet sem visel el, inkább elkezdtem futni. És végig futottam. Sőt a 91. körnél még volt bő 6 perc a 12 óráig…a 92. köröm 6.00-ás lett:)

Egy adalék: amikor órám végig 6.0 és 6-10 körüli kiliket mért, a kijelző szerint 5.50 és 6 között mentem. Ezt nem értem. Ja, és az első körben el sem indítottam…

Tehát a legminimálisabb célt, a nem-feladást elértem. A 100-at nem.

Hiba 1.) Nem készültem fel a legrosszabbra. Vagyis nem volt olyan tervem, amit itt alkalmazni tudtam volna.

Hiba 2.) Miután nem ment úgy, ahogy akartam nem is küzdöttem eléggé, inkább sajnáltam magam.

És amit hiányoltam. Ezen ugyan nem múlt semmi, de a frissítésből hiányzott a banán. Nekem.  De  a különítményből volt valakinek azt betoltam.:)

Ja, és kicsi a póló.:( Valakinek esetleg nem nagy amit kapott? M-est kértem és kaptam, de nagyjából haspólónak jó…:)

Intenzív morgás következik...

Mit keres a hazai katvéd egy futóblogon? Cudar sokat..

Adott egy pedagógus aki lelkes tanulókkal elindul egy felmenő rendszerű katasztrófavédelmi vetélkedőn. Másodikok lesznek a területin, így bejutnak a megyeire, ahonnan csak egy csapat jut tovább. Csak azt nem tudja a fent említett 5 fő, hogy mikor és hol lesz a megyei… Egyszer csak kap egy emailt az iskola, hogy ripsz-ropsz legyen itt és itt. Ott is vannak, meg is nyerik szépen a  versenyt, így  ez a 4 fő, meg a felkészítő, aki a csapat gyengéit, erősségeit ismeri és esetleg egy  pillantásával a gyengélkedő, vagy elbizonytalanodott csapatnak segíteni tud(esteleg súgni:P), képviseli kis megyénket az országos döntőn. Hogy „mikor?” Hogy „hol”? „Jakérem, azt nem tudjuk”- mondják a katvédfejesek.

Na menjünk át E/I-be…Mígnem most hétfőn kapok egy  ímélt  a megyeiektől, hogy küldjem be a nevezést(név, szül.hely,idő, lakcím taj. Harmadszor! az előző kettőre is kellett.) 

Oké, de mikor lesz mégis az a fránya döntő? És nem tudják!! De az hagyján! Azt sem tudják, hogy kinek kell továbbítani a jelentkezést!!!!

Ma, pénteken fél egy után pár perccel kapott a suli egy ímélt. Hogy kéremakkor jövő péntek Bp szállást ettől eddig itt és itt elfoglalni. Szombaton verseny 8-16-ig.

Naszóvalakkorkéremszépen itt tessék elmenni a bús fenébe!!! Milyen rohadt verseny az, ahol egy héttel az országos döntő napja előtt tudjuk meg, hogy mikor is lesz.

 A kedves hóhelyzetetnemkezelnitudókkal közlöm, hogy ők egymást baromira ugráltathatják, meg sajnálom, hogy összevonták a tűzoltókat és őket, és ezt mindkét szervezet rohadtul utálja, de itt van néhány tucat család, aki miattuk pattog. Mert normáliséknál hétvégén lehet, hogy van program. Esetleg pénteken is.  Mondjuk én akkor német versenyre viszek gyerekeket…

És szombat? Na itt kapcsolódunk a futáshoz. Egy fél éve egy versenyre készülök.  SÁRVÁRra. Tudom magán ügy, le van szaharva, hogy mit csinálok a szabadidőmben. Lehet 12órát futkározni bármikor. Ja, csak van magánéletem is. És bár a feleségem baromi jól tolerálja az idióta futkározós férjét, azért adódnak súrlódások abból, hogy mindig miattam, meg mindig hozzám kell igazítani minden programot. Ez lenne az első 12 órás futásom. Nem tudom, hogy jól felkészültem-e, (nem elég jól ez biztos, de ez más kérdés.) és azt sem, hogy hogyan fog nekem ez bejönni. Lehet, hogy azt mondom, hogy soha többé. Lehet, hogy azt, hogy a juhnak a héjja, ez az én versenyszámom itt és itt változtatni kell a felkészülésen, aztán én leszek a királyfi.  Mindenesetre nem szeretnék még egy felkészülést végigcsinálni a bizonytalanra.

Oké, akkor irány Sárvár, a srácokat meg elviszi egy kolléga. Hát persze, ez ilyen egyszerű. Nem, nem a kollégában nem bízom, de én is a csapat része vagyok, a jelenlétem megnyugtatja a csapatot, egy nézéssel helyre tudom rakni őket, ha elszállnának maguktól, vagy ha megborulnának.

Oké, akkor le van tojva Sárvár, majd megyek egy másik 12 órásra. Egyrészt lásd fent, másrészt meg csupa ideg lennék, hogy most mit hogy csinálnék, hol tartanék. Hetek óta erről a versenyről álmodom.  Biztos tudnék a csapatra koncentrálni. Meg ha a döntőben is ilyen fejetlenség van katasztrófavédelmiversenyszervezésügyileg, akkor  lehet, hogy a tisztelt egyenruhás bagázst a felfokozott lelkiállapotomnál fogva elküldöm a bús büdös pipacsba!!!

És akkor most ? Mi csináljak? Nincs jó döntés!

Mindenképp pipa leszek magamra és a szervezetlen bagázsra! Baromi jó lenne, ha előre gondolkodnának! Mert ők egymást ugráltathatják, de én civil vagyok!!! És idén eddig elégtelenre vizsgáztak. Nálam már másodszor.  Én nem  a helyi parancsnokságok, kirendeltségek, stb.  Hanem a fejesek. Akár a fő fejesek, akár a fő szervezők. Még mielőtt bárki magára venné. Ja, és ez volt az utolsó, hogy bármilyen egyenruhás szervezet versenyén részt veszek. A honvédség rég leszerepelt, (holott van tanítványom, aki már tiszt, és indult velem honvédelmi  versenyeken, pl. Bevetés próbán) Most ők is( holott van katasztrófavédő ill. tűzoltó a volt tanítványaim között,  akivel megyei másodikok lettünk ilyen versenyen. A környékünkről sosem jutott  csapat az országos döntőbe. Pedig volt egy időszak, amikor környékünkről három csapat, köztük az enyéim is beton keményen erre, és hasonló versenyre készült. A 3-ból kettő mindig dobogón állt. De nekem köszi elég volt. Szórakozzanak egymással a laktanyában, vagy tudom-is-én-hol, ne én szívjak miattatuk a szabadidőmben. Vagy tessék normálisan megszervezni egy versenyt!

Ezt itt kérem nem nyílt levél. Kéretik nem megosztani. Ez egy durva morgolódás! Ha valaki itt az eon van, akit mégis érint a dolog, akkor privátban, vagy akár a blog alatt is megbeszélhetjük. Ha kérhetném ne a fész legyen ennek a felülete. Nem csípném, ha gyerekek emiatt kerülnének hátrányba. Ha fütyülnék az egészre, akkor oda írtam volna. Vagy a szervezőknek küldtem volna el.

Amit  lehet, hogy a verseny lezajlása után meg is teszek!