2007-03-07
Ismét a tegnapelőtti körömet szerettem volna megcsinálni, mert olyan jól esett, és kíváncsi voltam hogy mennyire is emlékszek az útvonalra. Az eleje jól ment, megnéztem annak a 2 kis étteremnek az árlistáját amit mondtam. Hát, lehangoló, egy szárnyasétel 1300-nál kezdődik..Na de mentem tovább, nemsokára már megint a vasúti sínek mellett futottam a hosszú egyenesen. Egyszercsak elértem az átjárót, aminek a túloldalán Kelenvölgy van. Tegnapelőtt nem éltem a lehetőséggel, viszont ma egy szép lány haladt át előttem, és késztetést éreztem hogy átmenjek. Hát megtörtént a dolog.. Mármint az átjutás a túloldalra :) Nem épp színvonalas társaság a túloldalon, de maradtam a sín immár másik oldalán. Rájöttem hülyeség volt most átjönni ilyenkor éjjel, így megkerestem a következő aluljárót, ami kicsit arrébb volt, de meglett végül. Mit is mondjak.. Hosszú volt, büdös volt, félelmet gerjesztő volt. Mondtam magamba hogy ilyentájban erre soha többet. Mire a végefele értem, vki elkezdett rohanni mögöttem. Hátranéztem, nem nagyon figyeltem a csókát, csak hogy elég gyorsan jön. Na én is elkezdtem rohanni, a pulzusom valahova az egekbe szálhatott nyomban, mert egyből kizökkentem a laza futásból. Szerencsére a csávó másfele ment, és lám ahogy eltüntem, messziről figyeltem egyből gyaloglásra váltott.. Hát nemtom, de volt egy gyanúm hogy nem futószemély lehetett az ürge.. Nem is folytattam kifele a Dunapart fele az utam, hanem a zajos retkes büdös városon keresztül értem haza, a 7-es busz mentén futottam egészen hazáig. Ez most nem sikerült olyen jól mint tegnapelőtt, talán a meleg is közrejátszott, mert azért leizzadtam elég szépen, meg az az idióta csávó is elvette a kedvem. Lehet nem is engem akart, de ki tudja.. Azért futottam kb 8 kilcsit.
8 km----->0:48:00