Lowe Alpine Maraton
A 06:25-ös vonattal terveztem a lejutást Szárra. Kelenföldön szálltam fel egy vadiúj Desiro vonatra, amin most ültem először, és nagyon elnyerte a tetszésemet: komfortos, bemondják a megállókat, jók az ülések, és még szerencsére tiszta is.
Száron leszállva természetesen ismerősöket veszek észre, majd Lőw Andis, Nosza Gábor, és rappakos társaságával igyekszünk az iskoláig ahonnan a rajt fog indulni, de a suli még jóval odébb van a vasúttól. Kapkodva benevezek, mert még van 10 percem a rajtig, szerencsére színes térképvázlatot kaptunk, így nem az lesz mint a Margitán hogy megyek a nép után, aztán azt sem tudom hol vagyok. Gyorsan elemezgetem az itinert, közben köszöntöm a rengeteg ismerőst, de nincs sok időm, mert csanya kiparancsol minket az utcára, elmondja a részleteket, és 07:45-kor indul is a futó tömegrajt.
Egy a Mátrahegyről megismert futóval beszélgetünk útközben a hosszú aszfalton, ahol jelzés egy szál se, szerencsére a szalagok a helyén voltak. Csakhamar eljön az erdős rész, ahol ismét nagyon gyatra a piros jelzés, szerencsére vannak előttem bőven, így nem kell tájékozódnom. Kiérünk egy aszfaltútra, itt meglepő de kétfele is visz a piros jelzés, mindenki marad az aszfalton, biztos jó.. Nemsokára kezdődik a mászás, én belekocogok, sok futót elhagyok, és nem adom fel, az emelkedő tetejéig szinte meg se állok. Itt már a mezőny első felében vagyok, jön egy háromszög jelzés hamarosan, kérdem: -nem itt kell felmenni? - válasz: nem, a következőnél. Majd megnézem térképem és igaza van a kollégának, égek is szépen.. Aztán jön a következő háromszög, és itt már felkanyarodok, épp jön visszafele az élmezőny, így én is nagyobb tempóra kapcsolok látva hogy nincsenek messze. Körtvélyesre felérve Prince-t, és barátnőjét üdvözlöm szó szerint csak futólag, elveszek egy nápolyit és már robogok is lefele. Innen sokat az erdőszélen haladunk, utólér Lőw Andris, Szántó Geri, és még 3 másik futó (egy boly volt) és nagyon beindulnak, hamarosan már el is vesztem őket szem elől. Bontovics Timi is elmegy mellettem, de maradok a saját ritmusomnál. Ilonka forrásnál SK a pontőr, akinek rossz a bélyegzője, így csak valami maszatot nyomott oda nekem :-) Gyorsan frissítek a ponton levő vízből, majd nyomás tovább. Részidőket nem tudok mondani, mert csak néha néztem rá az órára és úgy kalkuláltam, de nagyon jól haladtam. Itt 10 km-nél jártam. A Z-n felfele a tisztásnál ér utól László Szilvi, akivel jókat beszélgetek, és invitál a Rákóczi 110-re, megpróbálok élni majd vele :) Nemsokára látom a várból visszafutó élmezőnyt, kb. 10 perc a hátrányom. Node nagyon meredek fölfele, Szilvit otthagyom, és B.Timit is visszaelőzöm, de nem esik jól a kemény mászás. A csúcson zsotyek pecsétel, majd kicsit tétovázok hogy merre tovább, de zsotyek mutatja a helyes utat, és száguldunk is lefele most már gyaloggaloppal és két másik futóval. Egy kis ideig ugyanott visz vissza az út mint ahol jöttünk, sok futóval találkozunk, akiknek még hátravan a vár mászása. Hamarosan K-re váltunk. Jól követhető volt a jelzés, Nosza Gabi kicsit tétovázik, de mondjuk neki a helyes utat. Várgesztes előtt majdnem elkavarok, egy szalag mutatja a susnyásba az utat jobbra, majdnem tovafutok, de szerencsére időben észreveszem. Ismét egyedül futok, galoppék mögöttem valahol. Várgesztesig szépen összeszurkálnak a csalánok, vérzek, csíp, viszket, jujj de xar.. A ponton OT Kata, gethe, és lükepék topikostársak várnak eredeti Lowe Alpine kenyérrel, majd iszok egy kis málnalét, és indulok tovább. Meglepnek mikor mondják hogy kb. 10-15-en lehetnek csak előttem.. A falu végén rátérek a SK+ jelzésekre, a K+ hamarosan el is válik, a S-n kell menni, ami elég gyatra, de szerencsére a szalagok jó helyen vannak. A Bodzás-árok gyönyörű volt, emelkedett, de jól lehetett kocogni benne. Kiérek egy aszfaltútra, megyek rajta jó sokat, és megérkezek lutakhoz és Píthez, ahol sok finomság vár. 5 percre meg is állok itt, a sütit most kihagytam (féltem hogy kijön) de a többi finomság jól esett. Utólérnek gyaloggaloppék, gyorsan indulok is tovább a Z-n a Sárkánylyuk-völgyben. Szinte végig emelkedik a völgy, kiálló fák, de jól lehetett futni. Elérek egy kerítést, úgy látom bekerített részhez érek, de a jelzés meg ott megy bent.. Na most hogyan.. Kimentem a kerítés mellé a csalánosba, és úgy futottam tovább. Egyszercsak látom galoppékat a kerítésen belül futni.. Bazze, hogy jutottak be.. Kiderült hogy nyitva volt a kerítés, de csak résnyire, így alig lehetett észrevenni. Na szép.. Halált megvető bátorsággal sprinteltem vissza a csalánok és a fák között ugrálva. Kb. 500m kitérőm lett is így. Mögöttem B.Timit és L.Szilvit láttam felfedezni. Egyre jobban bedurvult a völgy, Timi megelőz, de a völgy tetején gyalogolunk, mert az már kemény dió. Átfutunk egy dögmeleg tisztáson, majd visszavisz a Z- az erdőbe, és szerencsére lejtő jön, így nagyobb sebességre tudok kapcsolni. Ismét az Ilonka forrásnál találom magam, és ismét SK a pontőr, végre jó a bélyegző, így az előzőt is kijavíttatom. Kis technikai szünet, jé ittvan Fridman is. Szilvi megjön, pecsétel és már indul is tovább. Én is így teszek, de nem tetszik ez a pont nélküli 12 km.. A P+-on futva a széles szekérúton egy idő után megadom magam, és lemaradok a többiektől.. Utólérek egy elfáradt futót, de én is csak kocogómozgásban tudok közlekedni. Nem megy már jól, jujj de hosszú ez a P+ a térképről nézve.. De meglepődök amikor megjelenik a Pháromszög balra. Jéé, már itt járok? Kicsit nagyobb fokozatra kapcsolok, és jön egy meglepő titkos pont, ahol ismét Prince-ék vannak, szerencsére van náluk víz is, így feltankolom magam az utsó 6 kilcsire. Megelőz két futó, de kit izgat már.. Hosszú aszfalt jön, megyek, nem állok meg, de nem sok kedvem van már semmihez, folyamatosan pillantgatok hátra a hosszú egyenesekbe, de nincs mögöttem senki. Ez már lassan szenvedés, a kocogás is nehezen megy, mikor jön már a P-?? Csak eljött egyszer. Innen már ismerős az út reggelről. Az oldalam elkezd bezúrni.. No szép.. 2-3 km-rel a vége előtt ez nem igaz.. Szerencsére korrigálom a légzéssel. Kiérek Szárra, és fújtatok mint a ló, de futok, és ez a lényeg. Közbe piszkosul meleg van, és messze még a cél. Hosszú-hosszú aszfaltok, de rajtam bizony nem fog kifogni itt a cél közelében! Nézelődök, sehol senki.. Majd meglátom a templomot és tudom hogy itt vagyok. Pár percen belül meg is jöttem, hurráá a cél!! Befutok a célba, Lupus mondja az időt:
-Márton Dániel? - Igen. - 4 óra 22 perc.
Hú azannya.. Az igen. Jól ment ma, boldog voltam nagyonn!! Főleg hogy előző nap egy Galga 50-em is volt. A szervezés szuper volt, jövőre is eljönnék!