(verseny) A jelenlegi állapotomban nehéz volt bármit tervezni mára, annyit tudtam, hogy a kört le tudom futni, hogy mennyire száll el a pulzusom, volt nagy kérdés. Bár az sem, hisz már teljesen megszoktam, hogy magassal futok.
Aztán azt vettem észre, hogy gond nélkül mennek a dombok, sőt, majdhogynem nagyon jól. Lényegében minden 24km-eshez képest így tűnt. Ez alapján akár egy igazán jót is futhattam volna. Viszont se a sík, se a lefelé nem volt a barátom. Főleg utóbbi. Asszonyok, gyerekek, nyugdíjasok toltak le az útról, amint átlendültünk a tetőn:)
Végig a 2-5 helyen haladtunk négyen, dombon egyből a 2. helyen találtam magam mindig, aztán meg csúsztam hátra. Ha a végén van egy domb, akár még is nyerhettem volna a versenyt :) De nem volt, így maradt a férfi 3., korcsoport első hely.
Felejtős idővel, de a Covid óta messze a legjobb futasom. Azt hiszem, nem lehetek elégedetlen, ebből legalább tudok már építkezni.
